Milyen is az igazi kovász?

Mi is az a kovász?

A lisztből és vízből álló kovászban a tejsav-és ecetsavbaktéirumok, illetve élesztőgombák elszaporodásával úgynevezett tejsavas erjedési folyamat indul meg, melynek eredménye a gázképződés (széndioxid) és a savanykás aromájú kovász kialakulása. Újabb példa arra, hogy a rettegett baktériumok igenis hasznunkra vannak, gondoljunk csak a sajtok kialakulására, a joghurt keletkezésére, vagy akár a sör készítésére. A gombák befolyásolják az állag kialakulását, a baktériumoknak pedig a különleges ízvilágot köszönhetjük.

A kovász olyan ősi eredetű emberi lelemény, ami mind a mai napig megtartotta elkészítési hagyományait. A háztartások egyik meghatározó eleme lett és mindig is féltve őrizték és tárolták, hiszen a hétköznapok kenyér nélkül elképzelhetetlennek bizonyultak. A tömegtermelés azonban háttérbe szorította a kovász használatát, mivel a rohanó világban az idő vált a legnagyobb kinccsé, amit az emberek sajnáltak fél napos, vagy akár egy napos kelesztésre elpocsékolni. Így jött a képbe és terjedt el széleskörben az élesztő, ami bár hasonló folyamatot generál, mégis eltérő állagot eredményez, mintegy lerövidítve a kelesztési folyamatot.

A kovász készítésének lépései:

  1. Keverjünk el 3 ek. teljes kiőrlésű búzalisztet vagy rozslisztet 3 ek. 40 fokos vízzel, és tartsuk a kovászt 1-2 napig letakarva 20-22 fokon.
  2. A kovászunk az érési folyamat során elnyeri savanykás aromáját. Adjunk hozzá további 3 ek. teljes kiőrlésű búzalisztet vagy rozslisztet és 3 ek. 40 fokos vizet és ismét 1 napig hagyjuk állni 20-22 fokon.
  3. A már meglévő kovászhoz adjunk további 10 dkg lehetőség szerint frissen őrölt búzalisztet és 1 dl 40 fokos vizet és ismét hagyjuk állni 1 napig 20-22 fokon.

Sütéskor csak egy részét szükséges felhasználni, a maradékhoz pedig ismét adjunk 10 dkg lisztet és 1 dl 40 fokos vizet és hagyjuk felfutni, majd helyezzük hűtőbe felhasználásig. A kovászt nyugodtan készíthetjük és tárolhatjuk is befőttes üvegben, csak felhasználás előtt ellenőrizzük, hogy nehogy penészes legyen.

A kovász típusai:

A kovász típusait általában az érési idő alapján szokták elkülöníteni. Ha péksüteményt szeretnénk készíteni, akkor 3-4 óra elegendő ahhoz, hogy a kívánt hatást elérjük. A búzából készült kenyér érési ideje jóval rövidebb, mint a rozskenyéré, így 6-8 óra alatt elkészül, viszont a rozskenyér érése a magas rosttartalom miatt akár 16-20 óra is lehet. Ha az érési idő letelt, akkor a kovászhoz adjuk hozzá a többi alapanyagot és dagasszuk meg a tésztát.

Milyen a jó kovász?

A jó kovász ismérve a jellegzetes savanykás illat, a látványos térfogatváltozás, illetve a rugalmas állag. Amennyiben a kovászunk túlérett, úgy térfogata inkább visszaesik, rugalmatlan és nyálkás állagú lesz és borzasztóan kellemetlen szagú.Hogyan süssünk vele?

Hogyan süssünk vele?

A kovászunkat mindig etetni és táplálni kell és általában táplálás után 6 órával már kiválóan alkalmazható, mikor legalább duplájára emelkedett. Egy recepten belül általában 10-15 dkg kovászra van szükség. Készíthetünk olyan befőttesüvegeket, melyekbe direkt módon 10-10 dkg kovászt adagolunk, amihez a többi alapanyagot hozzáadva készítjük el tésztánkat. Ha nagy mennyiségű kovászt tárolunk, akkor az élesztő felhasználásához hasonlóan vegyünk ki belőle 10 dkg-ot, és adjuk a tésztánkhoz. Az utóbbi azért praktikusabb, mert külön edényben készíthetjük el a tésztát, így a dagasztás sem okoz akadályt.

Mire figyeljünk?

A kovász elkészítése elsőre macerás és időigényes feladatnak tűnik, de kis rutinnal hamar bele lehet jönni és ne felejtsük el, hogy a megfelelő érési folyamatokat kivárva a gliadin, vagyis a gluténérzékenyek legnagyobb ellensége eltűnik, vagyis nyugodt szívvel lehet fogyasztani az elkészült kenyeret. Fontos azonban, pár dolgot szem előtt tartani, hogy a kovász biztosan sikerüljön:

  1. A levegő elengedhetetlen fontosságú az érési folyamatok létrejöttéhez, így érdemes inkább nagyobb befőttes üveget használni úgy, hogy a fedőt nem zárjuk rá az üvegre. Ha nem tennénk rá fedőt, akkor a kovász a levegő páratartalma miatt nagyon hamar megpenészedne. A higiéniai feltételek biztosítása érdekében a tárolóüveget néha, de minimum havonta egyszer ki kell mosni. A kovász halálát az etetés utáni buborékosság elmaradása igazolja.
  1. A kovász jelzi, ha nagyon éhes, mivel ecetessé változik illata. A hőmérséklettől függ, hogy éppen mennyit kíván enni, de nyáron általában napi kétszer érdemes megetetni. Ha esetleg túl sűrű lenne az állaga, akkor következő etetésnél tartsuk szem előtt, hogy ne adjunk neki annyi vizet, de lisztet annál inkább. Ha a kovász visszaesik, akkor az szimplán azt jelenti, hogy nem éhes, vagyis éppen nem aktív.